Címke: amrita írásai

Karma

Divatos mostanság a szó, hogy KARMA. Sok mindent rá lehet fogni, mögé lehet bújni, és így ismételten csak a megúszásra erősítenek rá sokan. Hasznos tudni, érteni, és a helyén kezelni.   Az egyik asztrológiai születési képlet elemzését követően mondták nekem, kérdezték tőlem: – A hócipőm tele van a karmával! Neked mit jelent a karma, mit […]

Read More

Erőállatok

Figyelek befelé, ellazulok. Az erőállat, aki a legelső lépéseimtől fogva velem van, máris megjelenik. Óvón ölel át. Jól esik most ez anyai, gondoskodó minősége. Átengedem magam az érzésnek. Kislány koromban találom magam. Ez a kislány ott kuporodik az anyja ölében, és a bal hüvelykujját szopja. Rémülten bújik meg, és védelmet vár az anyjától. De az […]

Read More

Születés kontra halál

avagy a lázálom valósága – a téridő össze/szétcsúszása az Aranyszarvas beavatása(?) Egy ideje szép kis utat járok magamban. Nem újdonság semmi se, csak a poros jól lerágott csontocskáim kopogtatnak vissza a vastag tölgyfaajtón. – Jó napot, jó napot! Itthon vannak-é? – Vagyunk, vagyunk, gyűjjenek béjjebb! S bégyüttek a csontocskák. Egyik volt a Nagyapám, másik a Dédapám, harmadik […]

Read More

Színdarab

Szoros, menekülésre, feszülésre kényszerítő helyzet, de csak figyelek, és nem mozdulok. Lábaimat keresztezve, kényelmesen hátradőlök a bársonyszékben. Figyelem, ahogy az izmokban a feladatra irányuló fókusz összpontosul a nézőtéren. Halkan súg egy hang a sötétben: – Nem, ezt nem hagyhatod ennyiben! Ezt ne tovább… Egy másik hang is szól, a kivilágítatlan színpad másik oldalán. Shakespearehoz méltó […]

Read More

A garázskapuk mit sem változtak

A garázskapuk mit sem változtak. Talán csak a bennük parkoló autók s tulajdonosaik. Modernebbek lettek. Az udvar hangulata azt súgja: – Megállt az idő! Néha felröppen egy galamb vagy egy veréb, nagy ritkán nyikorogva nyílik egy lépcsőház hátsó ajtaja. Mozdulatlanságba búrkolózott a gyermekkor hintája. Gondolkozok, mit üzen a tér? Az élet miért vezet ide vissza […]

Read More

Lélekoldás – a Hajóroncs

Egy szakítás után, az emberi lélek sokáig képes a szenvedésre. Először felüti fejét a szerelem ellenpárja a gyűlölet. Ez pontosan olyan mértékben képes jelen lenni, mint amilyen mértékben a szerelem volt. Persze ez függ attól, is, hogy az egyén milyen tudatossági szinten él. Aztán jön az önvád, és naphosszat képes azon elmélkedni az illető, hogy […]

Read More

Szellemkenu

Vártam az elvonulást, és a szombat esti szellemkenuzást. Nem tudtam megmagyarázni magamnak miért, de vártam. Minden alkalommal, ahányszor ezt az ősi „önismereti gyakorlatot” végeztük, ott ültem a libasorban, a kenu valamelyik oldalán éseveztem, ahogy csak kifért belőlem. Mindig volt egy-egy leszakadt lélekrész aminek ideje volt a helyére kerülnie. Most azt éreztem, hogy gyógyulnom kell a […]

Read More