Címke: amrita

A könyv írja magát – Tartalomjegyzék

A készülő, íródó könyvemet, papiros, hagyományos formában szeretném kiadni. Hogy a háttere megteremtődjön, arra gondoltam, hogy a.) kiadót, támogatót keresek, aki vállalja a tördelés, a könyvkiadás anyagi jellegű hátterét; b.) a teljes könyv első körben fizetős formában, online lesz elérhető, és a befolyt összegből finanszírozom meg a kiadás költségeit; c.) a és b verziót kombinálva […]

Read More

Év végi szabadság

Év végi szabadságra megyek, – december 19 napján szerdán leszek elérhető ebben az évben utoljára. Ezért kérlek Benneteket, hogy időpont kérés, foglalás esetén ezt vegyétek figyelembe. Köszönöm! 2019. 01. 09. napján, szerdától újult erővel, kipihenve, szeretettel várlak! Január 11.-n pénteken lesz a szokásos Teaest, melyben helyet kapott a dobkör is, és január 12.-n szombaton az […]

Read More

Mit jelent nekem a születés

Egy mondatba foglalva a választ: Számomra a születés azt jelenti, hogy „Ahogy születsz, úgy élsz!” A történetem, a meglátásom, mélyről fakad. Születésem nagy port kavart fel minden szinten. Méhen belüli, fejlődési rendellenességgel, és farral indultam útnak a szülőcsatornában, ahonnan végül fogóval húztak ki. Ennek következtében az első lélegzetvételem előtt, mind két térdem, ízületben tört. Szüleim […]

Read More

A kegyetlen gyógyító

avagy kik a megosztó személyiségek?   Többféle személyiséggel élünk a világban. Van aki simulékony, politikusnak született, gondoskodó, aggódó, van aki harcoskodik, és akad aki amolyan komplexum, – személyisége abszolút megosztó. Az egyén születési képletében átütően látszik, hogy milyen karakterű, energetikájú. Egy valami nem látszik, hogy azt milyen szinten éli. A megosztó személyiségek kommunikációja olyan mint […]

Read More

A régész

Az emlékezet megszépíti a múltat. Megkopnak, megfakulnak, köddé vállnak a fájdalmas, sebet okozó részek. Marad a szép, a jó, a mosolyra csalogató… Egyszer csak szembesülsz azzal, hogy valahol valami gát van benned. Valami, amitől félsz. Értetlenül állsz a kérdés előtt és azt mondod magadnak: nem tudom, nem emlékszem. Megmagyarázhatatlan, de mégis ismerős az érzés. Jól […]

Read More

A könyv írja magát – Kezdetek

Arra ébredek, hogy a kiságy rácsait határozottan leemeli valaki. Ez elég nagy zajjal járt azokban az időkben, a “szocializmus kórházai”. Még a kiságy is beleremegett ebbe a mozdulatba, a testemmel együtt. Felriadtam rá. Ez a legpontosabb szó arra ami történt. Hirtelen veszem a levegőt riadtságomban, pont úgy, mint mikor valaki sokáig úszik a víz alatt, […]

Read More

A könyv írja magát – Születés a fizikai síkon túl

Ahogy születsz úgy élsz. A saját bőrömön tapasztaltam meg először a fenti mondatot, és mikor e könyvet írom már tudom, hogy számtalan tulajdonság viselkedés gyökere, az előzőéletekre, a köztes létben töltött időre, a magzati korra, nyúlik vissza. És még sorolhatnám, a generációs mintákat a gyermekkor megéléseit. Most azonban, a születés témakörénél maradok, erről írok. A […]

Read More

A könyv írja magát – Születés

Fiatal házasok voltak a szüleim, édesapám fűtésszerelő szakmában, édesanyám a vendéglátóban dolgozott. Esküvőjük után, ahogy az lenni szokott, szerettek volna gyermeket. De anyám nehezen fogant meg. Ha megfogant, akkor hamar el is vetélt. Az orovosok akkoriban azt mondták, hogy a hormonháztartása nem volt megfelelő. Fel is írt a nőgyógyász hormon tartalmú (fogamzásgátlót) tablettát anyámnak, hogy […]

Read More

A könyv írja magát – Előszó

Hosszú évek óta foglalkoztatott a gondolat, hogy könyvet írjak. Na de miről is írhatnék? Nem vagyok doktor, se túl képzett, csak egy ember vagyok a nagyvilágban, aki az önismeret útjára lépett. Egy porszem a sok közül. Nincs a tarsolyomban semmi olyan, ami máséban ne lenne. Ilyenkor mindig elhessegettem a gondolatot, az érzést azzal, hogy sok […]

Read More

A kettő egy

Sötét volt. Csak két alak látszott a távolban. Közelebb érve láttam meg őket. Egy férfi és egy nő közeledett egymáshoz, miközben egymás szemébe néztek. Egyszerre léptek egymás felé. Ketten látszottak csak a térben, fehérbe öltözve a sötét fekete éjben. Egész közel értek egymáshoz, olyan közel, hogy a férfi átölelhette a nőt. Figyeltem az ölelést. Férfiasan […]

Read More